"Vajon milyen emailcímen nyílik lehetőségünk időpontot foglalni a XVI. kerületi polgármesteri hivatalban? Kiderült a mellékelt képből. hivatali humorérzék rulez." - írta A. Cuki, mondta a Homár, de azonnal bepárásodott a nyeles szemünk, mert eszünkbe jutott, milyen remek fogyasztói élmények értek nemrég a XII. kerületi okmányirodában. Lakcímváltozást kellett bejelentenem. Kevesen álltak sorban, a rendszer azonnal átlátható volt, a nők - tényleg, az okányirodákban miért nő az állomány 90 százaléka? - szóval a nők kedvesek, az ingatlannyilvántartás pedig lenyügöző: a kerületnek saját, Google Earth szerű műholdképes rendszere van, plusz az összes épületet lefotózták gyalogosan, az utcáról nézve, így a street view is működik. Felkavaró, de kellemes élmény volt.

Mindig büszkén lengetjük a csápunkat, ha külföldi szájton vagy blogon akadunk Magyarországról származó aranyrögre. Ezúttal Hírbehozó barátunk szólt, hogy mit ír a Strange Maps nevű blog. Hát azt írja, hogy irredenta hangulatú skandináv rejtvény jelent meg a Liget nevű magazinban. Szegény angolul beszélőknek a legviccesebb nem volt világos: Nagy-Magyarország vérző testén a megfejtést Mahatma Ganhdi tanácsai jelentik.

Úgy tűnik a karácosnyi megszorítások vagy a cica elvitte a UPC ügyfélszolgálatasainak legalább az egyik felét. Az ügyféldeaktivásáli csoport Tibor szerint érintetlen, nála például a havi számla (előre számláznak, tehát a fogyasztást követő havi) kiküldése előtt használhatatlanra korlátozták az internetet, visszakapcsolni viszont 3 nappal a befizetés után sem sikerül senkinek:

Pár napja ugyanúgy befizettük a tele UPC internet szélessáv és telefon számlánkat, mint szoktuk, mégis a befizetés előtti (amikor a számla még nem érkezett meg) napokban agresszíven vissza lett véve az internet sebessége. Ügyfélszolgálat szerint 90%-ban, az 1,5 kbit per sec-es sebesség gyakorlatilag használhatatlan. A problémám az, hogy a számla befizetése utáni 3 nappal sem voltak képesek visszakapcsolni, ügyfélszolgálatukon 1200 ft-ot hagytam ott telefonon keresztül. Itt jön az izgalmas rész, problémám reális oldala, ami szerintem tényleg felháborító:

Annyi rosszat voltunk kénytelenek közölni róluk. Annyi jogosnak tűnő panaszt, ügyféllel való packázást, nemtörődömséget. És végre eljött a nap, amikor - szokásunkkal ellentétben - nyiltan szembe kell fordulnunk a felháborodott Naiv Ügyféllel, és azt mondani neki: ez nekünk - sajnos - vicces. Ilyen is van, nem is szégyelljük, éljenek a T-s programozók! magyarázat alant:

Sixx kolléga ha épp nem egy macskával küzd, akkor a Vodafonnal. A mobilnet forgalomkorlátozása után másik szolgáltatóra vágyott, ám jött a meglepetés: egy ajándék hűség évet varázsolt neki az ügyfélszolgálat. Na ezért érdemes a szerződést minden esetben jól elrakni és megőrizni.

Ezer ilyen poszt volt már, lesz is még ezer, de ha csak egy szopóálarcot magára ölteni készülő naiv ügyfélen segítünk vele, már akkor megérte. Naszóval, a Vodafone "5 GB = korátlan elérés ha nem torrentezünk" díjcsomágjához írtam alá 2007 novemberében egy évet, jó volt az elképzelés, Debrecenben a lefedettséggel sincs baj, kellett is, miért ne. Most, hogy a Voda úgy döntött, hogy a korlátlan csomagban is lehet torrentezni ezerrel, de ha eléri a júzer az öt gigát, akkor lelassítják a kapcsolatot, már annyira nem kóser a dolog, gondoltam felhívom a versmondó lányt, hogy miért 2 perc, mire bejön a gmail, mert ez már nem lassítás, hanem satufék a kapcsolaton (rapidshare-ről 6k-val jött a cucc a próbaképp elindított letöltésen).

Olyan régen hallottunk már Inviteles sztorit, pedig Cérnagéza első sora után tudtuk, hogy mi következik. Hát persze, hogy egy telefonos ajánlat és egy szerződésminta után modemet akarnak szerelni. És hiába minden, végül a számla is megérkezett.

Az alábbi rövid történetet szeretném elmesélni az Invitel szolgáltató és édesapám viszonyáról. Múlt hónapban megcsengette az említett szolgáltatótól egy hölgy a fatert (honnan vette a számot, külön kérdés). Internetet ajánlott, és apám - nyitott ember lévén - azt mondta a hölgynek, hogy szeretne látni egy szerződést, hogy tisztába jöjjön a dolgokkal. Ez, mint kiderült, nagy hiba volt.

Gyed Maroz levele sajnos igencsak megszokott témát kapargat, de a "szákolt halat nem etetünk" mondás tízlábú fenéklakóként lenyügözött minket. Igazából nagyon kiváncsi vagyok, van-e még olyan ország, ahol a távközlési cégek arra kényszerítik az ügyfeleiket, hogy állandóan az akciókat böngésszék, és minden lehetséges alkalommal újraszerződjenek, mert a maradi, egypontnullás, passzív kuncsaftok jobban megszvják, mint Gyenesei István a gólyalábas futóversenyt. Sztori alant.

Patkány? Egér? Gyenesei István? Nem. Az előző gazdája. Íme a hónap legvicceseb
online vásárlása, előadja Eszter és John Lenin.

Kedvenc exmonopóliumunk mostanában kicsit feledékeny, ráadásul asszimetrikusan: Banitól például nem felejtették el beszedni a pénzt a 8 megabites sávszélért, azt viszont kifújta szél a fejükből, hogy abban a körzetben elvi lehetetlenség ekkorát teljesíteni. (No, nem beszélve arról, hogy a reklámjaikban mindig is bizonyítottan hazudtak a sávszélességről.) Alant a vidám sztori, amelyben Bani mindenáron internetet szeretne, de az istennek nem jut hozzá.

A 40-es, borostás, érdes hangú UPC-s szerelő köszön a lépcsőházi fikusznak, másik ajtón kopog és megbillen a lépcsőn. Ezek mellett nem csoda, ha a kábelezéssel már nem is hajlandó szórakozni, pedig Petiék épp azért hívták ki.

A bérbeadott lakásunkba nemrég új lakók költöztek, akiknek szükségük lett volna internetre. UPC kábeltévé már volt, így olcsó és kézenfekvő volt a Chello Bronze csomag megrendelése. Sajnos nem tudtam ott lenni, amikor a UPC-s szerelő megérkezett (hiba.. tudom.), így egyedül sikerült beszerelnie a modemet. A dolog jól sikerült, lett internet, csak azt felejtette el, hogy a lakásban nem csak net, hanem tv előfizetés is van. Nem került leválasztó/osztó a kábelre, csak egyszerűen rádugta a modemre. Mindez néhány héttel később derült ki, amikor az új lakó beköltözött.