Az üdülési csekkét elkölteni szándékózó család egy keszthelyi étteremben fogyasztotta el ebédjét, miután tisztázta az ott dolgozó pincérekkel, hogy a végén csekkel fognak fizetni, mert azzal is lehet. Az étterem vezetője viszont végül nem így gondolta, és hosszasan vitatkozott az egyetlen ott ebédelő társasággal.

Május 9-e, szombat, családom rendelkezik egy kevéske üdülési csekkel, amit 2 héten belül lejár, így beterveztünk egy Keszthelyi kirándulást, ebéddel, olyan helyen ahol a csekk felhasználható. A kastély közvetlen közelében, a Párizsi udvarra esett a választás. Étkezés elött beléptem, hogy megkérdezzem: az ÉTTEREMBEN tudok üdülési csekkel fizetni? 4-en kórusban határozottan állították, hogy IGEN. Kultúrprogramot követően betértünk, megebédeltünk. Az ebéd minőségével az olvasókat nem untatom, egy teljesen más blogra tartozna, ebből gondolom sok következtetés levonható.

Régi barátunk, az Exit Tours ismét felbukkant. Most sítábor helyett hokimeccs az apropó, pofozkodás nem volt, csak anyázás, de a levélíró indulata ugyanaz.

Épp az előbb olvasgattam Ákos februári élménybeszámolóját, amit a fent nevezett "utazási iroda" szervezett. Kár, hogy nem olvastam előbb, nagy kár. Sajnos mi is elkövettük azt a hibát, hogy velük szerződtünk. Előre is elnézést kérek a levél hangvétele miatt, de jelenleg is az út hatása alatt állok.

Bori húsvétkor klasszikus programot tervezett és ellátogatott a Budakeszi Vadasparkba. A Margitszigetes posztunkhoz hasonlóan itt is van minden, amitől balkáni lehet egy zöldterület, tetejében a pottyantós budival, ami ugye gyerekkel főleg nagy kihívást jelent.

Felnottjegy 700, gyerekjegy 2 (!) eves kortol 400. A parkban ugyan bufe es wc nem volt, asvanyokat viszont lehetett vasarolni egy standnal. A parkon kivul pedig 2 standot is felallitottak, ezek szerint nekik nem kellett engedely, vagy illegalban nyomtak, nem tudom, a klasszik nagyon sokfele gumicukros es a pereces szortiment volt. Csak en gondoltam h majd inkabb bent veszunk kajat meg zoocsemeget, mint az allatkertben, de hat nem volt semmi, ha nincs a baratnomnel fel liter asvanyviz, akkor szomjan is halunk gyerekestol.

Éva egy ma született csecsemő, lélekben mindenképp, hiszen még képes meglepődni, sőt kiborulni azon, hogy a fapados légitársaságok mi mindenért képesek megsarcolni az utasokat, és milyen szemérmetlen összegekre. Egy egész járatnyi nyugat-európai utassal együtt azon képedtek el Gironában, hogy aki nem hozott otthon kinyomtatott beszállókártyát, hanem a reptéren próbált a géppel printelni, annak utanként és fejenként 20 eurót kellett kiköhögnie. Sztori alant.

A Homár se gondolta volna, hogy a "válság" nem vitte el az üdülésijogturizmust, de nem. Sőt, még emberek is vannak, mint Feriék, akik befizetnek egy "nyereményhétvégére", hogy aztán többórás agymosásért fél nap kárpótláswellnessz után utcára tegyék őket:

Párom a siófoki gyógyszerészkongresszus tomboláján nyert egy wellnesshétvégét a 4-csillagos siófoki Hotel Azúrba. A részvétel feltétele volt, hogy meg kell hallgassunk egy értékesítési előadást, ahol üdülési jogot árulnak. A nyereményben étkezés nem volt, így befizettünk félpanziót, az italokért meg ezen felül is kellett fizetnünk. Ezeket figyelembevéve számomra kérdéses volt, hogy ezzel a "nyereménnyel", tulajdonképpen ki nyer, a szálloda vagy mi?

Pumpui tavaly ősszel talált a Fantasea Búvár Tour utazási irodára, amikor a legolcsóbb repjegyet kereste Thaiföldre. Megállapodtak, lefoglaltak, ő fizetett, az indulás napján pedig beindult a buli: az előre kifizetett retúr jegyek nem aznapra szóltak, majd a hazaindulás napján kiderült, hogy még csak nem is retúrok.

November 3-ig kifizettük a négy repülőjegyet (4x196.000 HUF), február 10. oda, március 4. visszaúttal. Innentől nem történt semmi egészen az indulás napjáig. Ekkor P.I. akitől a jegyeket vettük felhívott reggel, hogy elindultunk-e már a repülőtérre, mert ha igen akkor forduljunk vissza, mivel valami általa ismeretlen, misztikus hiba miatt a foglalásunkat áttette az Egyptair február 11-re.

Miklósék 2006 nyarán szívtak az Aeolus utazási irodával, de nem hagyták magukat, és mivel az utazási iroda nem reagált a panaszos levelekre, perre vitték az ügyet.

Kedves Soklábú barátom,

Történt, hogy lassan 3 éve Krétán töltöttünk feledhetetlen 12 napot az Aeolus "jóvoltából". Az erről szóló élményeinket meg is írtuk nektek akkor. Az azóta eltelt 3 évben sok minden történt, voltunk békéltető testületnél, ahol "igazat adtak" nekünk, de persze az utazási irodától nem jelent meg senki, és mivel nem kötelező érvényű a határozat, így lehet 1 tippetek, hogy fizettek e...

A sítáboros panasz eddig három részben szerepelt a Homáron (I., II., III.), és most itt az epilógus az Exit Tours jogi képviselőjétől. És a Homár, mint mindig, természetesen most is örömmel közzéteszi a másik fél véleményét.

Nézzük az alapvető tényeket. Az Exit Tours Kft. évek óta sikeresen működő utazási iroda, amelyik elsősorban diákturizmus szervezésével foglalkozik, ezen belül is síutak szervezésével. Évek óta többezer egyetemista ill. diákutas utazik egy szezonban az Exit Tours-szal síelni. Jelenleg is körülbelül 2.700 utas tartózkodik franciaországi síterepeken az Exit Tours szervezésében. Ezen adatok alapján nyugodtan kijelenthető, hogy elenyésző a panaszok száma.

Kövekezzen a sítáboros horror harmadik, egyben remélhetőleg befejező része. Úgy tűnik, a szervező Exit utazási iroda munkatársa átbeszélte a sítáborban résztvevő magyarokkal a problémákat, és miután kiderült, hogy a problémákat a franciák okozták, ezentúl igyekeznek együtt megoldani azokat. (I. rész, II. rész.)

Tegnap este sikerült beszélnünk G.-vel. Ő kezdeményezte ezt, és normális hangon részletesen átbeszéltük azokat a gondokat, amiket nektek is megírtam. A jelenlegi helyzetben a legégetőbb probléma továbbra is az, hogy 40 embernek a szállása nem megfelelő, 6 és 5 ágyas apartmanok helyett a legjobb indulattal is 4 ágyas szobákban lakunk.

A szerencsétlenül induló sítábor történetének második részét is megkaptuk, Ákos levelében megdöbbentő részleteket közöl: táborozókat felpofozó biztonsági őrök, mentőautóban aludni kényszerülő mentősök és sms-ben kapott finom fenyegetés a Homár poszt miatt. Mi még nem kaptunk, pedig szívesen megírnánk a szervezők véleményét is. (Update: III. rész.)

Eredetileg nem terveztem, hogy az előző levelem után ismét írok nektek, de hát azóta azért történt egy s más. Tegnap este ugyanis egy fekete egyenruhás biztonsági őrökből álló különítmény érkezett a faluba, ha jól láttam, a helyi polgárőrséggel karöltve. A szobánkból kilépve egy franciául beszélő biztonsági őr közölte, hogy az apartmanunkat alkohollal nem hagyhatjuk el – egyikünk kezében egy dobozos sör volt – és azzal visszazavartak minket a szobába.