A címben szereplő mondat valamilyen variánsát jó hangosan a tömegbe kiáltva szégyenítette meg egy buszsofőr az utasát. Elég megalázó szitunak tűnik, bár a dohányfüst szaga meg markánsan kellemetlen bír lenni zárt térben, pláne, ha mondjuk földbe gyepált levélírónk esetleg épp a felszállás előtt nyomta el a csikket. Kinek van igaza? Megkérdezzük a BKK-tól. Addig is alul bökhet mindenki, a hozzá legközelebb álló véleményre!
Üdv.
Az alábbiakban elküldöm a mai napon történt megdöbbentő eseményre való reakciómat.... Ezen levél a BKV ügyfélszolgálatra lett továbbítva. Sajnálom, hogy ilyen emberekre megy el a jegyem ára....
Tisztelt Ügyfélszolgálat!
A mai napon utaztam az Önök 20E, MHK-919 frsz.-ú járatán, kórházból hazafelé jövet.
A Tél utcai megállónál a buszvezetőjük (kb. 12:15-kor) letegezve, fennhangon, a többi utas által is jól hallhatóan szólt, hogy - mivel dohányos vagyok - szerinte bűzlök, mint egy hamutartó, és üljek arrébb tőle. Szeretném megemlíteni, hogy NEM HAJLÉKTALAN, NEM KISEBBSÉGI, NEM ITTAS voltam, vagyok! Továbbá, mielőtt kitalálná valaki: nem munkás, hanem tiszta, frissen mosott ruhában voltam!
Mivel ez szerintem tűrhetetlen magatartás a sofőr részéről, ezért jelen panaszomra várom mielőbbi (15 napon belüli) reagálásukat.
Tisztelettel:
UPDATE
Olvasónk szeretne hozzáfűzni néhány gondolatot a kommentekhez:
Üdv.
Először is, köszönöm, hogy megjelent a levelem, még soha életemben nem írtam ilyet; illetve, még soha nem történt velem ilyen megalázó eset, pedig túl vagyok a negyedik x-en...
Olvastam a reagálásokat. Nem szerettem volna kommentelni, ezért ide írom a kiegészítést.
Mint említettem, kórházból jöttem - Nyírő Gyula kórház - , ezért a szegedi úti megállóban szálltam fel a buszra (sajnos, van egy elég csúnya űlőideg-gyulladásom, ami a bal lábam teljes zsibbadásával jár). Ezért kifejezetten örültem, hogy rögtön a (zárt) vezetőfülke mögé le tudtam ülni.
Egy gondolat erejéig visszatérnék a dohányzásig. Én úgy saccolom, kb. 1-1,5 kilométer lehet a táv a kórház bejárata és a buszmegálló közt. 18 éves korom óta dohányzok, de mindig kínosan ügyeltem arra, hogy senkit ne zavarjak ezzel. Buszmegállóban, aluljáróban, illetve emberek közt soha nem gyújtottam rá - még akkor sem, amikor az ilyesmi nem volt tilos. És ugyanez igaz a csikkek eldobálására is. Ha végképp nincs a környéken szemetes, akkor csatornába dobom, de soha nem az utcán szórom szét.
Tudomásom szerint a kerületben kamerarendszer üzemel, így az egész visszakereshető; többek közt az is, hogy nagyjából 10 perc telt el a cigarettám eloltása, és a buszra szállásom közt...
Ahogyan azt írtam is, az eset 3 megállóval később történt, de szerintem az egész visszanézhető a buszon levő kamerák felvételéből ...
Természetesen rögtön hívtam az ügyfélszolgálatot (10 perc 59 másodpercig várakoztam a kapcsolásra) , amikoris hazaértem, és azonnal megírtam ezt az üzenetet.
Ismételte köszönöm a figyelmüket / figyelmeteket:
További minden jót!
UPDATE márc. 6.
A posztot elküldtük a BKV-nak is, az alábbi kérdésekkel:
- helyesen járt el a sofőr?
- ha igen, akkor az utazási feltételek melyik pontja szerint járt el?
- ha nem, lesz következménye?
- van a járművezetőknek viselkedési kódexe, kapnak valami segítséget abban, hogyan kezeljenek utasokat ill. helyzeteket munka közben?
Megjött a válasz:
Tisztelt Homár Hilda!
Köszönjük megkeresését, melyre az alábbi tájékoztatást adjuk.
A bejelentésben érintett járművezetőt meghallgattuk, aki az alábbiakat nyilatkozta:
Valóban utazott nála egy utas, aki a vezetőfülke mögötti ülésre ült le; kellemetlenül dohányszagú volt, ami miatt már majdnem rosszul lett munkatársunk, ezért udvariasan megkérte, hogy legyen szíves hátrébb ülni, mert ez nagyon zavarja. Kollégánk végig udvariasan kommunikált az utassal, aki kérésére arrogáns hangnemben válaszolt. Az autóbusz vezetője a történtekkor a BKK forgalomirányítást azonnal értesítette, és tájékoztatta a kellemetlen szituációról. A konfliktust munkatársunk ezzel lezártnak tekintette, és tovább végezte a munkáját. Autóbuszvezetőnk a nyilatkozatában elmondta, szóba sem került, hogy hajléktalan, kisebbségi vagy ittas lett volna az utas. A buszvezető a panaszost az utazásból nem zárta ki, ennek kérdése fel sem merült. Amennyiben a Bejelentő a helyzetet kellemetlenül élte meg, természetesen elnézését kérjük. Sajnáljuk a történteket, reméljük Utasunk legközelebb jobban meg lesz elégedve szolgáltatásunkkal.
A járművezetőkre, ugyanúgy mint Társaságunk minden munkavállalójára, vonatkozik a BKV Zrt. Etikai Kódexe. Járművezetőink munkáltatói döntés alapján, ha szükség van rá, részt vesznek konfliktuskezelő, illetve magatartásformáló tréningen. Ezen kívül van számukra egy úgynevezett distresszkezelő tréning, amelyet még nem végzett el mindenki, beosztás szerint kapják meg az oktatást.
Üdvözlettel,
BKV Sajtó