Özönlenek a vicces feliratok a Homárra, így ezekbõl véletlenszerûen ömlesztettünkalant néhányat a kifejezetten rövid poénok kedvelõinek örömére. Az elsõt ant találta az Ikeában, miszerint a legkörnyezetbarátabb megoldás papírgyártásra a mûanyag:

Az ikea mellekelt cimkejen tizensok nyelven is a tudtunkra adjak, hogy ma mar a kemenypapir (karton) is muanyagbol keszul...

Hogyan lehet tartozni egy cégnek amivel nincs szerzõdése az embernek, és nem is vásárol/fizet elõ náluk semmire? Anna most tanulja a módszert, de megosztja Önökkel is:

A történet pár éve kezdõdött, amikor elindult a mobilos parkolási rendszer a XIII. kerületben, viszont a parkolóórákba bedobható pénzösszeg még maximálva volt. Akkor kötöttem szerzõdést a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft.-vel. A rendszert már legalább másfél éve nem használtam. Aztán okt. 24-én kaptam egy levelet, hogy tartozom az EME ZRt.-nek 188. Ft-tal. 200.- Ft. havidíj, - 12 forint, ami még volt a BÖP által vezetett számlámon. Hívtam õket, hogy akkor most kik is õk tulajdonképpen, és miért is kérnek pénzt tõlem. Kiderült, hogy az összes adatom, rendszámtól kezdve a telefonszámokig + lakcím átkerült hozzájuk, és aznap amikor az elsõ számlát megkaptam már nem is "csak" 188, hanem 568.- Ft. tartozásom van, ami két havi számladíj, + 180!!! Ft.- postaköltség.

A jelek szerint vészesen közeleg a karácsony, mikulás pláne, legalábbis errõl tanúskodnak az élelmiszerüzleteket elárasztó csokimikulás hadak és szaloncukorhegyek. A sarki Matchban fedeztük fel a következõ, számunkra újdonság erejével bíró, édességipari terméket ("csokoládéval bevont banán ízû zselés szaloncukor", áll a dobozon). Szlovák testvéreinknek hála, túl azon hogy belevágunk az idõszakhoz illõ pótcselekvésbe, a szaloncukor-tesztelésbe, a pozsonyi Figaró gyár "Zlaté Salonky - banánové" kódnevû üdvöskéje kiváló alkalmat nyújt a csokibanán (lásd még: banános csoki, schokobananen) vezérfonal felvételére is. (E témában született korábbi Homárposztok itt, itt, itt, itt és itt.)

Megvan a saját Steve Irwinünk, ugyanis alig két héttel a híres miskolci mentõkutya elhalálozása után olvasónk, Balázs ezt a morbid terméket találta:

A minap a madaras teszkóban jártam és a mellékelt csemegét fotóztam. Tudom, hogy az ember semmit ne hagyjon veszni, de ez egy kicsit ízléstelen, nem gondoljátok? Már várom a „………. pástétom” névre hallgató terméket, amelyen mindenki szabadon jelölheti, kit képzel az aprítógépbe.

A Homár a maga részérõl elsõsorban mindig az adott helyszínen tájékozódik a járatokról, de olyat még tényleg nem látott, hogy a repülõjegyen és telefonon is rossz infót közöljenek szegény utassal:

Családtagom kért, hogy várjam a 2006. október 30-án reggel Damaszkuszból Ferihegyre érkezõ Malév járatnál. Elõzõ este sms-ben szólt, hogy másnap 5.05-kor indul majd a gépe és 6.30-kor ér Ferihegyre. Ekkor benéztem azért a Malév honlapra is, ahol is azt találtam, hogy a kérdéses járat 4.05-kor indul. Visszaírtam, hogy ellenõrizze jegyét, nem nézte-e el az idõpontot, de nem. Erre felhívtam a Malév ügyfélszolgálatot (2006. október 29, 19.50 perc körül, hangfelvétel a Malévnél rögzítve), hogy _damaszkuszi idõ_ szerint akkor mikor indul a járat. A hölgy válasza az volt, hogy 5.05-kor, a Malév honlap nem megbízható, ne abból induljak ki, 100 (sõt „101”) százalék, hogy a jegyen szereplõ idõpont a helyes, az õ rendszerében is ez szerepel, repülési idõ 2.25 perc, így minden stimmel. Jó.

Mit tehet az ügyfél, aki egy éve már nem elõfizetõ, mégis volt szolgáltatója ügyfélszolgálatával kell küzdenie? Tamást levele szerint a UPC szerelõi tréfálták meg, de az sem kizárt, hogy nosztalgiarohamukban kötötték vissza a tévékábelt magukhoz:

Egy éve lemondtam a UPC szolgáltatását és átmentem egy másik szolgáltatóhoz. Már akkor többszöri próbálkozásra értették csak meg, hogy a kábelt is kössék ki a dobozból. Két hete elment a TV adás. Gondoltam szerelnek és majd visszajön. Mivel nem jött vissza, ezért felhívtam a szolgáltatót, hogy orvosolják a problémát. A szervizes kolléga közölte, nem tudja megoldani, mert valaki kiszedte a TV kábelt a szolgáltató dobozából és bekötötte a UPC dobozába.

Akinek még mindig van kedve a leendõ aranyerével viccelni, az most tökéletesítheti mazochista vécészettjét. A képen látható termékcsaládot psylocybin fotózta a Homárnak, mi pedig rákerestünk a jól csengú nevû Topira és már rendelhetõ is pengés mintával vagy szögesdrótossal 4 euróér darabját.

Adott egy fénykép, amin látszik egy rendszám, van hozzá egy bírság az M1-es használatáért, illetve egy autós, akinek fogalma sincs, hol fotózták le? Elképzelhetõ, hogy az ÁAK Rt megirigyelte a Centrum Kft sikeres fantombehajtásait vagy vmi durva skizofréniával állunk szemben?

A segítségeteket szeretném kérni, mert ez a kurva autópályatársaság felbosszantott. Küldtek csekket, fizessünk, ott jártunk szerintük valahol az m1-esen okt.4-én. Hogy pontosan hol, azt nem tudják megmondani, írjak levelet, maj leírják de addig fizessem be a büntit, nehogy több legyen.

Vannak, akik nem adják fel egykönnyen és a TJ Hookerbõl elsajátított módszerekkel próbálják összelopni a napi ropira valót. Múltkori rendhagyó backdoor, azaz a bejárati ajtóra applikált üzetre kontráz Captain Flint:

Egy egri állateledelbolt bejárati ajtaján fényképeztem telefonnal a mellékelt feliratot. Jól belelillik a "backdoor kommunikáció" sorozatotokba. A bolt egyébként elég forgalmas és jól megvilágított helyen van.

Nagy siker volt (nagy siker lesz) a tajvani puninyalás, ezért minél hamarabb kipörgetjük a hasonló kvalitású, szofisztikált és egyben hungarikumnak mondható "nyelvi poénok külföldön" sorozatunkat. Rögtön két új darabbal sújt le a Homár: az elsõ kedves képet Dél-Londonban lõtte "alkopop" egy zöldségesnél.