István a megadott benzinkutak helyett véletlenszerűen kiválasztott MOL-töltőállomásokon próbált megszabadulni használt sütőolajától. Tulajdonképpen ez sikerült is a második helyen, ahol bár nyereményjátékról nem hallottak, szívesen átdobták a szomszéd telekre a szemetét:

Kedves Homár Olvasók! A MOL meghirdetett egy használt sütőolaj begyűjtési kampányt. Összekötötték valami nyereményjátékkal, de esetünkben ez egyáltalán nem érdekes. Első problémám magával a reklám szövegével van, melyben elhangzik a következő mondat:

„…vigye el egy MOL kútra a használt sütőolajat…”

Lehet, hogy az én szövegértelmezésemmel van gond, de nekem ez azt sugallja, hogy bármelyik benzinkúton leadható az olaj. Persze nem.

A reggeli után egy másik autókölcsönzős történet következik, a kontraszt hatására, ezúttal Bristolból. István utólag vette észre, hogy kétszer fizetett ki egy 19 fontos díjtételt a Budgetnek, akik a panaszos emailre szó nélkül visszaküldték az összeget:

Az arguscarhire website-on keresztül béreltem egy autót a Budgettől a bristoli repülőtéren. A foglalásnál kifizettem a bérleti díjat, így csak a biztonsági letétet terhelték volna rá a kártyámra a reptéren, de a biztonság kedvéért kértem extra biztosítást is (excess waiver), így a biztonsági letét összege is kisebb lett (csak egy tank benzin ára). Összesen 89 fontot fizettem, ebbol 14 font volt a biztosítás, a többi a fuel deposit (gondoltam én akkor).

Egy pillanatra felcsillant a remény, hogy Gábor az összes eddigi panaszos Playersroom-vásárlóval ellentétben levásárolhatja néhány hét alatt szétesett cipőjét, de nem. A Békéltető Testületet szisztematikusan figyelmen kívül hagyó cipőbolt a Homár kezdete óta velünk van, megoldás azóta sincs sose:

A Szinga-Sport Kft. által üzemeltetett, (ismertebb nevén PLAYERSROOM) ALLE bevásárló központban található cipőboltnak csúfolt kereskedelmi egységgel kapcsolatban szeretnék írni, ahol vásároltam egy cipőt. A cipő vásárlástól számított, nagyjából 2-3 hét után szétment. Teljesen levált az oldaláról a ragasztás, leszakadt a talpa. Nagyjából 5-6 alkalommal volt rajtam, és egyáltalán nem másztam meg benne a Himaláját, valamint futóversenyeken sem vettem részt, lényeg a lényeg, rendeltetésszerűen használtam.

A cipőt vissza vittem abba az üzletbe, ahol korábban vásároltam. Egyáltalán nem jellemző rám ez a magatartás, ha egy cipőt 3-4 hónapig tudok hordani fél éves garancia, jótállás ide vagy oda, nem szoktam végigjárni ezt a hercehurcát, amit a későbbiekben részletezek, egész egyszerűen, elfogadom, hogy semmi sem tart örökké, és az élethez hozzá tartozik az elmúlás.

Saci megoldotta, hogy soha többé ne kelljen az ELMŰ-nek késedelmi díjat fizetnie:

Pár hónapja az ELMÜ (budapesti elektromos művek) levált a Díjnet rendszeréről. Kialakítottak a saját oldalukon egy online fizetési felületet, amely közel sem olyan  kényelmes, mint az előző, ahol az elmentett adataimmal csak párat kell kattintani, és már ki is fizettem a gázt, a tévé vagy internet előfizetést, a víz és csatornadíjat stb. Küld ugyan egy emailt az ELMÜ, hogy megérkezett az új számla, és meddig fizethetem be, (13 napon belül), de ott még nem írják, csak később az oldalukon találtam ezt:

SZÁMLA KIEGYENLÍTÉSRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁS:
A számla egyedi átutalással történő kiegyenlítése esetén kérjük, hogy a megjelölt fizetési határidő előtt minimum 1 munkanappal, egyéb kiegyenlítés (csekkes, bankkártyás) esetén kérjük, hogy a megjelölt fizetési határidő előtt minimum 2 munkanappal indítsa el a számla rendezését. Erre azért van szükség, hogy a kiegyenlítendő összeg a számlán feltüntetett fizetési határidőre biztosan megérkezzen Társaságunkhoz, ezzel elkerülve a késedelmi kamat felszámítását.

Múltkor még találtak valakit a Best Planet Kft. budaörsi telephelyén, de mostanra a misztikusan ugyanoda bejelentett Vital Best Kft. embereit már nem lehet elérni:

Sajnos a férjemet is lehúzták 400000 ft-al. Hülye vén nyugdíjasok vagyunk akik alig bírnak megélni a pénzükből. De az összekapart kis pénzünket kicsalták a VITAL Best KFT   emberei. Igaz nem kellet volna bele menni a vásárlásba,de a férjem örömet szeretett volna a gyerekeinek. Nekik vette a háztartási gépeket. Most sehol nem elérhetők: Ha tudnának segíteni egy elérhetőségi telefon számmal vagy freemail címmel megköszönném.

Orsival vetettek egy extra jegyet a Keletinél, aztán otthon kiderítette, hogy nincs kőbe vésve, hogy csak egyszer lehetne átszállni:

Pár hete, nem sokkal a négyes metró indulása után történt a kedves BKK-s eset, amikor az Arany János utcától úgy akartunk hazajönni az Örs vezér tér felé, hogy Kálvin térig 3-as metró, majd a Kálvintól a Keletiig 4-es metró és onnan a 2-es metró. Ritkán BKV-zunk, bérletünk nincs, viszont a jeggyel a metrón át lehet szállni és ezért jöttünk úgy, hogy nem a legrövidebb lehetőséget választottuk. Az oka az volt, hogy lássunk egy kicsit az új metróból...

Alex csak egy ekönyvet szeretett volna venni a Libritől, de az oldaluk belefagyott a műveletbe, a pénzt viszont levették. Azóta az ügyfélszolgálat gyakorlatilag elérhetetlen, úgyhogy lehet, hogy az egész cég már Dubajban van:

Csütörtökön május 8-án a Libri webáruházában vásároltam egy ebookot, nevezetesen Kondoros Szabolcs legújabb kötetét, az Eszem-iszom, hungary-t. (pontos vásárlási idő a webshop szerint: 2014-05-08 22:04, rendelési azonosító: ***2901.) A vásárlás ellenértékét az Otp Bank felületén keresztül, bankkártyával egyenlítettem ki. Szépen meg is jött az sms, levonták az összeget, a bank visszadobott a webshop oldalára, ahol az "üres banki válasz" üzenet fogadott... öt perc elteltével is.

Felhívtam a bankomat, ők igazolták, hogy a tranzakció a részükről lezajlott, tehát a webshopnál lehet a gond. Mivel este tíz óra volt, gondoltam, felhívom a Librit pénteken. Délben neki is láttam az ügyfélszolgálati szám hívásának, szorgalmasan. Tájékoztattak, hogy a hívást "minőségbiztosítási okokból" rögzítik. Tizen hat percekig vártam "szabad ügyintézőre", aztán bontották a vonalat, ezt játszottuk déltől délután háromig.

Diána Nokia Lumia 900-asa akkumulátorát nem akarják kicserélni a szervizben, amíg nem vesz rá 60 ezer forintért egy nem repedt kijelzőt. Az akku ugyan a képernyő eltávolításával szerelhető, de további törés nélkül visszarakható lenne:

2013.07.10-én vásároltam egy Nokia Lumia 900-as készüléket, melynek akkumulátora idén, 2014.04.25-én lemerült és azóta nem tölthető a telefon, értelem szerűen bekapcsolni sem lehet. A problémával felkerestem a Nokia márkaszervizét, ahol a garanciális javítást elutasították, mivel a kijelző bal sarkában repedés található.

A repedés csupán esztétikai problémát okoz, a telefon működését nem befolyásolta, érintésre érzékeny maradt és a pixelek sem égtek ki alatta. A szerviz írásban azt közölte, hogy kizárólag akkor javítják garanciálisan a készülék akkumulátorát, ha előzetesen önköltségen kicseréltetem a kijelzőt, ami megközelítőleg 60 ezer Ft.

Ezért muszáj minden alkalommal közvetlenül vásárlás után megnézni a blokkot:

Ma beugrottam - bárcsak ne tettem volna - a Sparba pár péksüteményért. Siettem, így bár soknak tűnt a fizetendő összeg, sajnos nem néztem meg a blokkot. Utána még posta, gyógyszertár, majd aztán otthon kipakolva csak a kezembe akadt a blokk, amitől aztán égnek állt a hajam. A négy darab valamilyen zsemleszerű (alig több, mint negyed kiló, lásd a fotón) a blokkon két kilónyi valamiként szerepel!

Vissza gyorsan a Sparba. (Sajnos így már egy jó óra múlva.) Pénztárosnak mondom mi van, hát ő nem tudja. Mit? Semmit. Szerinte ezt akkor kellett volna, mert hát így ezt én bárhonnan szerezhettem. He? Mondom neki, rajta van a blokkon a bolt címe, a pénztár és pénztáros kódja. Látszik, hogy ott vettem, mikor és kinél. Ő akkor sem tud (akar) semmit sem kezdeni vele.

Tamás nem mutatta meg a táskáját kifele menet, úgyhogy perpatvar lett belőle:

A mai napon a kispesti, üllői úti aldiba mentem vásárolni. Az egész boltban voltunk vagy 3-an vásárlók. Kifelé menet a pénztár után odajött az őr, hogy legyek szíves megmutatni a táskámat. Mivel nem volt alapos indok, nem említett felvételt, így úgy döntöttem, hogy nem mutatom meg a táskámat. Nem kekeckedésből, hanem mert semmi köze hozzá, hogy mi van benne.

Az őr erre közölte, hogy márpedig nekem meg kell mutatnom, mert valami apróbetűs táblácska van eldugva a bejárat mellett (szó szerint apró betűs táblát mondott) és odahívta a kollégáját is. Felszólított, hogy menjek velük hátra. Mondtam, hogy nem megyek. Mondta, hogy de. Erre mondtam, hogy akkor vigyen hátra. Akkor azt mégse, de én addig nem mehetek míg nem mutatom meg a táskám. Kértem, hogy akkor hívjon rendőrt és tisztázzuk az ügyet szakszerűen, vegyünk fel jegyzőkönyvet, stb. Ezt valamiért nem szerette volna a szakértő személyzet, hogy miért az nem tudom.