Lendületes szerdánk lesz, nyitásnak itt egy igazán - hm, hogy is fogalmazzak - erős érzelmi töltetű vendégposzt a bel-budai Oscar szórakozóhely tulajdonosától, Farkas Pétertől. Pornó, visszanyaló fagyi, küldés a trébe, "italtól már bátor hölgy", van itt minden, ami izgalmassá teszi a vendéglátóipart, főleg, hogy ezeket egy helytulajdonos mondja egy vendégnek. Igaz olyan vendégnek, aki a blogjában keményen megvádolta őt. Hogyan jutottunk idáig?

A Majdnem Bepalizott munkakereső blogot csinált, hogy megossza a kételyeit a nagyvilággal. A Homár segíteni szeretne neki ebben, no meg figyelmeztetni azokat, akiket megfogott a cég valamelyik hirdetése vagy ügynöke: előbb jól gondolják végig. Nem állítjuk persze, hogy a Relax Island bármi törvénytelent művelne, de az biztos, hogy a blogban (és azon belül a posztokon kívül a príma kommentekben is) remek kérdéseket tesznek föl a júzerek. Miért vesz föl egy pénzügyi szolgáltatással foglalkozó cég rengeteg HR-asszisztenst, akiknek a munkája újabb HR-asszisztensek beszervezése? Miből fizetik mindezt egy olyan cégnél, amelyik - a nyilvánosság számára látható módon legalábbis - nem végez más tevékenységet a HR-asszisztensek felvételén kívül? A kommentelők között megjelent a vállalkozás ügyvezető igazgatója, lelkesen kommentált, de az igazi kérdésekre visszautasított bármiféle választ azzal, hogy ez üzleti és banktitok. Remek olvasmány a blog, jó szórakozást hozzá! Akinek van közvetlen tapasztalata a Relax Islandes munkáról, akár pozitív, akár negatív, írja meg oda, vagy ide, ennek a posztnak a kommentjei közé!

A Homár, mint a véleményszabadság és a szabadpiac szélsőséges híve, csak ünnepelni tud, amikor azt látja, hogy amikor a rajongók nem látják őket, már a magyar net kajmánozós-zsidófaló szelete is pont olyan jólfésült kapitalista, mint azok, akik ezt be is merik vallani. Alant olvasható egy levél, amiben a Kuruc egy rakás online piaci szereplőt keresett meg a napokban. A PR-cikk íratási lehetőség rabul ejtet bennünket, azt hiszem, teljesen át fogjuk alakítani az idei médiablitz terveit. Az üzletbe nem viszünk politikát szlogen egyenesen telitalálat, kíváncsian várjuk, a nemzetközi karvalytőke mennyire mozdul rá a kecsegtető jobbos ajánlatra. Levél alant.

Épp a héten szembesült a Homár barkácsüzleteink középkori hómpédzseivel, amiken jó, ha az aktuális papírkatalógus szerepel, amiben alig van valami, keresni meg nyilván nem lehet. Tényleg annyira drága lenne felvenni egy embert, az online árlista frissítésére? Nem kell adatbázis, legyen egy hetente frissülő doc vagy xls, ezeknél bármi jobb. Szerencsére József tovább ment, és telefonon is megpróbált érdeklődni, ami még lesújtóbb eredményhez vezetett:

Úgy látszik, a barkácsáruházak nem fejlődnek a mai kor technikájával. Fúrógépet akarok venni, ki is néztem a B&D honlapján két bizonyos típusú készüléket. Emiatt felhívtam 3 nagy barkácsáruház egy-egy üzletét - név szerint: BauHaus, OBI, és Baumax  -, hogy érdeklődjek a termékekről: kapható-e náluk és mennyi az áruk. Ahelyett, hogy az ügyfélszolgálatos kolléga - aki a telefont azonnal felvette - megnézte volna számítógépen a raktárkészletet, elkezdett kapcsolni a szerszám osztályra, ahol az ottani munkatárs bóklászott a polcok között a terméket megkeresve!

A Homár akkora kozmopolita, hogy Bloomberg polgármester egy alkalommal sírva adta át neki New York kulcsait, de abszolúte megértjük Istvánt, hogy felhúzta magát, amiért a MÁV hangosbemondója Marosvásárhelyt Tirgu Muresnek mondja, miközben románul persze nem ad információt és Wient lebécsezi. Olvasónk higgadt elemzésében odáig jut, hogy "Ki az a kádár-ceusiszta vadbarom aki ezt kitalálta?", úgyhogy már csak ezért is érdemes elolvasni István levelét.

Elképesztő sztori: kedden kora este, fél nyolc tájban egy feltehetőleg őrült férfi bögrékkel kezdte bombázni a Mammut 2-ben található McCafé személyzetét. Volt itt minden: eltalált nő, vérző seb, menekülő vendégek és dolgozók, bújkálás a konyhában. Alant olvasható egy olyan közeli szemtanú beszámolója, hogy fejen is találták valamivel a nagy dobálózásban. Ha más olvasónk is ott volt, írja meg, neki milyen volt!

Lakat levele szerint a Decathlon elég szabadon értelmezi az ár feltüntetése dolgot. A vásárlónak feltűnt, hogy a pénztárhoz érve 1700 forinttal megdrágult a kiválasztott nadrág, ezt azonnal szóvá is tette az eladónak, aki erre manuálisan átírta a pénztárgépbe bevitt árat.

Sziasztok, Íme egy újabb példa arra, mennyire leleményesen vernek át egyes kereskedő cégek – ha nem vagytok résen... A történet röviden: futónadrág-vásárlás céljából irány a budaörsi Decathlon. Amúgy is fitness-hetek vannak náluk, az óriásplakátok szerint. Az első kiválasztott nadrágon az ár sötét filccel láthatatlanná téve. Másik ár nincs feltüntetve. Miután a nadrág a „Kifutó modellek” között lógott, naív ember rögtön arra gondol, hogy valószínűleg jól leárazták a terméket. De ha már azt nem tudhatom meg, miről – legalább azt hadd tudjam meg, mire. Irány az eladó – aki egy nagy szám kimondása mellett sajnálkozva közli, hogy áremelés volt néhány napja és még nem tudták az új árakat minden terméken feltüntetni. Ja igen, és amúgy ez a termék nem is kifutó. Csak ott lóg az összes ugyanilyen termékkel egyetemben - ő se érti miért...

Kedden a Vateráé a TeszVesz, listázási díjjal büntetnek című posztban írtuk meg, hogy egy kézbe került a magyar onlinepiactér-piac, vagyis a Vatera és a TeszVesz. Azonnali lépésként sarcot vetettek ki minden egyes aukcióra felrakott termékre. A júzerek háborognak, mi mást tennének, de nem álltak meg az egyszerű, élvezetes, ám kevés perspektívát nyújtó anyázásnál. Az alanti levélből kiderül, hogy március 25-én a dühös Vatera-felhasználók közös akcióval fogják jelezni a cégnek, hogy nem fogadják el a díj bevezetését.

Zsolt sorain átjön az a feldúltság, amit a banki elszámolásán talált moderátori díj okozott. A banktól felhívták, hogy nem fizetett, pedig de, eztuán rávertek egy ezrest a hívás költségeként? Nem nagyon hisszük el, bankosok, segítsetek!

Ugye a bankok lázadnak szent atyáink törvényjavaslata miatt, ami megtiltaná nekik az egyoldalú kamatemelést... hát kitalálták hogyan lehet a majdani pénz kiesését pótolni!

Az év álláshirdetését küldte el a Homárnak Bede kolléga: a príma ajánlat bebizonyítja, hogy vannak képernyős szakmák, ahol a nyelvtudás egyáltalán nem feltétel, akkor sem, ha 40 ország polgárait kell verbálisan meggyógyítanunk. Irtó nagy hülyeség volt blogolással foglalkoznom, az "egyéb ezoterikus tevékenység" kisgyerekkorom óta sokkal közelebb állt hozzám. Ha valaki Homár-olvasó jelentkezne bármelyik állásra, kérjük részletesen számoljon be az élményeiről!