A Homár csípi a nosztalgia-kámbekkeket, hiszen a hajdanvolt fogyasztók így eszmélhetnek legbrutálisabban cukormázas emlékeik jótékony homályából, milyen gusztustalan cuccokat tömtek magukba annak idején. Sanyi a Zizi visszatérésére lett figyelmes, ami nem csak a termék csomagolását, hanem annak szlogenjét ("Egyszer eszed, mindig veszed") is bõségesen továbbfejlesztette:
A minap találkoztam ezzel az egyedi remekmûvel. Azt hiszem, a csomagolás-költészet megszületésének lehetünk tanúi.
Tesitanáros attitûdöt vett a Kaiser's saint alábbi elmondása szerint, ugyanis szigorodott a beengedés. Egyelõre még nem kell kettes sorokba rendezõdni és röntgenkapu sincs még, de remélhetõleg legalább oda eljutunk a közeljövõben, hogy a kidobók pofára fogják elhajtani, esetleg vesztegetéssel beengedni a t. vásárlókat az áruház területére.
Nem szokásom panaszkodni a biztonsági elõírások miatt, de nagyon fel tudom húzni magam, amikor egy megszokott müködõ rendszert, valami nagyokosnak sikerül használhatatlannal felváltania. Jelen esetben a Nyugati téri Kaiser's "beléptetõrendszerét" sikerült túlbonyolítani egy kellemetlen humanoiddal. Az úriember feladata az, hogy megfogja a fém forgókaput (hogy ez milyen idegesítõ....*%!*+%), ha a valaki kosár vagy kocsi nélkül akar behatolni az üzlet területére.
Arma nevû olvasónk Telekházán Lenin, Kun Béla és Április 4. utcanevekkel találkozott. Idõutazás helyett a Topolisz cég slendriánságára gyanakszik:
A minap Hortobágyról Tiszacsegére vezetett az utam, ezért fellapoztam az utvonalterv.hu villanyoldalt. Bepöttyentettem a kis vackaimat oszt' cefetül meglepõdtem...:)
Magunkban persze azt gondoljuk, hogy aki borotválja a testét, fõleg a farkát, az egy kivételesen nagy köcsög – nem homoszexuális értelemben – de ezt a buta, elõítéletes véleményt nyilvánosan sohasem vállalnánk. A Philips online reklámja azonban nem emiatt a legtenyérbemászóbb a szakma történetében.
Ha ez nem a Homár szándékos provokációja, akkor tényleg paranoiásak vagyunk. Egy héten belül immár másodszor kaptunk jelentést errõl a provokatív elnevezésû termékrõl. Hat nappal ezelõtt önkéntes ügynökünk, theHassan fedezte fel a jelenség csíráját:
Végre egy õszinte kereskedelmi egység! Nem takargatják, leírják, egyenesen a bejárattal szembe. Lurdy Ház, élelmiszerbolt.
Azzal akartuk kezdeni, hogy megfeszített brainsztorm-hegyekkel nyilvánvalóan van még mit kiaknázni a Gyõzike-mörcsandájzból, de aztán kiderült, hogy vájtszemû olvasónk, László vélhetõen egy illegális paklit vásárolhatott, legalábbis gyanús, hogy az irritáló szórakoztatóipari család, mint olyan nem kapott helyet a showmanrõl elnevezett kártyajátékban:
Szeretném felhívni a figyelmet a magyar játékkártya ipar egyik rendkívüli gyöngyszemére ami a méltán népszerû :) Gyõzike márkanév ragyogása alatt került a boltokba. Nem kevesebbrõl van itt szó mint a Gyõzike Veszekedõs Kártyajátékról! Hát gondoltam ezt mindenképpen meg kell venni, elvégre kinek lehet teljes az élete egy ilyen csoda nélkül?
Becsületes felhasználónak lenni teljességgel hiábavaló fáradozás, mint az Ari levelébõl is kiderül:
Szerettem az ÖMV-nél tankolni... Tényleg... 2006. március 17-én, pénteken az esti órákban tankoltam az M1-M7 közös kivezetõ szakasza elõtt (Osztyapenko) lévõ ÖMV benzintöltõ állomásánál. Gépjármûvemmel a 12. számú kúthoz álltam be (fontos adat!), és miután tankoltam, a pénztárhoz mentem. Hosszas sorban állást követõen a péntzáros hölgy közölte velem, hogy a 12-es kútállásnál nem történt tankolás. Kértem, hogy a monitoron ellenõrizze le, hiszen még mindig ott állt a kocsim. Ehelyett õ kiküldött, mondván, biztosan elnéztem a számot, nézzem meg újra.