Vacak kacatot árulni, aztán vállat vonni, hogy "jó tanulópénz volt" - hááát nem épp elsőosztályú eljárás, pláne, ha egy akkora cég mutatja be, mint a Media Markt, ahova az ember többek közt azért is megy kínai webshop és a sarki 1eurós helyett, mert bízik abban, hogy amit árulnak, az ha olcsóbb is, csak megüt valamiféle minimál minőséget.

Kedves Homár!

Érdekességképpen írom a történetet, de egyben a tanácsodat is kérném, ha van. 

Párom nemrég vásárolt a Media Markt egyik üzletében egy hozzávetőlegesen 2500 ft értékű "Scarlett" hajvasalót, mondván sürgősen kell egy, és a másikat épp otthagyta valahol. Rögtön az elején le is szögezném, hogy nem az érték, csak az eljárás akasztott ki. 

Boldogan hazajött hát vele, és próbálta is használni, azonban a termék annyira gyenge teljesítményű és annyira "kínai", hogy szinte semmit nem csinál, nem látja el a funkcióját. 

A Homárra sok elképesztően szövevényes sztori érkezik, miközben a hétköznapok tele vannak rém egyszerű, egyértelmű fogyasztóvédelmi kérdésekkel is. GYIK rovatunkban ilyenekre adunk rövid, egyértelmű válaszokat. 

Tisztelt Cím!

Érdeklődni szeretnék, hogy van-e olyan fogyasztóvédelemmel kapcsolatos szabály, mely rendelkezik arról, hogy egy áru vásárlását követően mennyi időn belül kell azt kiszállítani a vásárló részére. 

Augusztus 10-én egy bútor áruházban vásároltam egy ágyat, melyet a helyszínen kifizettetek velem 140.000 ft-értékben. A mai napon (aug.24.) érdeklődésemre elmondták, hogy fogalmuk sincs, hogy az ágyat mikor tudják kiszállítani, noha 10-én másfél hetes határidőt említettek. Az ügyfélszolgálaton közölték, hogy az ágyat bármikor leszállíthatják, nem köti őket semmiféle határidő, de ha gondolom, álljak el a vásárlástól. 

Az nem újdonság, hogy léteznek mindeféle cégek, melyek trükkökkel, apróbetűs vagy nem egészen pontosan kifejtett információkkal próbálkoznak rásózni és a nyakán is hagyni valamit az embernek, hiszen írtó sokat ütünk a Homáron ilyen miatt párkereső oldaltól kezdve telefonkönyves cégig mindenféle szolgáltatót és "szolgáltatót", de hogy egy bank folyamodjon ilyen cseles megoldáshoz, az egészen elképesztő.

 Kedves Homár!

Egy érdekes dologra szeretném felhívni az erstések figyelmét. A történet röviden:

Múlt héten, aug 17-n ránéztem az Erste mobilappjára, ahol meglepve vettem észre, hogy a hitelkártyám elszámoló számláján megjelent egy közel 1M ft-s zárolás. Mivel a hitelkártyámmal épp az előző nap vásároltam, ezért megállt bennem az ütő. Azonnal telefont ragadtam, hogy akkor most mi van, tiltanom kell-e a kártyámat, vagy mifene.

Nos, a szokásos fél órás kérem várjon hallgatása után kedves férfi hanggal találkoztam, akitől megkérdeztem, hogy ez mégis micsoda. Ő kedvesen közölte, hogy ez egy megajánlott hitelkeret bővítés, amint arról tájékoztattak is, és csak nyilatkoznom kell, hogy megfizettem a bevételeim után a közterheket, és már rendelkezésemre is áll.

A  digitális sivatagnak is becézett Monort és környékét jelentő 29-es körzetről sokszor írtunk már, legutóbb idén márciusban, amikor a UPC azt írta nekünk: "a 29-es körzetben az utóbbi másfél évben nagyon felpörgettük a hálózatfejlesztési munkálatokat, így remélhetőleg ott sem kell már sokáig várni a gyorsabb netre."  Ezzel párhuzamosan egy a honlapon is olvasható januári nyilatkozat alapján "Monorierdőn és Nyáregyházán már be is fejeztük a munkálatokat. A 29-es körzetben közel 28 000 háztartás számára tettük elérhetővé legmodernebb szélessávú hálózatunkat."  Ha valaki mindebből azt a következtetést vonta le, hogy az idén nyáron Nyáregyházára költöző Csabának egy telefonjába került, és már hasított is nála a net, annak igaza - logikailag. De a valóság ezzel szemben az, hogy sokórányi ügyintézés után sincs nála semmi. Sőt, a páros napokon kapott információk alapján soha nem is lesz. 

Tisztelt Tékozló Homár!

Történetem a jól ismert 29 -es körzetben játszódik, ahol az internetszolgáltató(k) az időt sikeresen megállították a 90 -es években.

Ez év júliusában Nyáregyházára költöztünk és ezt megelőzőleg 2-3 hónapon keresztül hívogattam a UPC ügyfélszolgálatát (sőt volt olyan, hogy ők kerestek meg), hogy ha adott címre költözöm, ott tudnak-e bármiféle szolgáltatást biztosítani. Minden alkalommal biztosítottak afelől, hogy a címen optikai internet érhető el, digitális kábeltévé szolgáltatással és természetesen csomagban hozzá vezetékes telefon. De mindenképpen a beköltözés előtt két héttel szóljak és akkor mire befészkelem magam már hasít is a net. 

Így is történt. Július 17. -én megrendeltem telefonon a szolgáltatást, probléma mentesen. Hátradőltem és vártam a nagy bekötési eseményt...

Előző cipős posztunkban röviden összefoglaltuk a vonatkozó okosságokat, de több jogszabály és tudnivaló van földön és égen, mint ami oda befért, és mielőtt a kedves Homár-olvasók agya beletört volna a sok tudásba, kimenekítettük az amúgy rém hasznos és fontos összefoglaló hosszabb verzióját ide. A hossza senkit ne riasszon el, teljesen érthető a szöveg, úgyhogy hajrá, előre a tudatos fogyasztóvá képződés felszabadító útján!

Előre kell bocsátani, hogy az alábbiakban a jogszabályi minimumról lesz szó, amelyekhez képest számos cég üzletpolitikai megfontolásból jóval kedvezőbb szabályokat alkalmaz. A fogyasztó számára kedvező irányú eltérés mindig lehetséges, és kifizetődő is, hiszen jól látható, hogy a minimum szabályok betartása önmagában már egyre kevésbé elegendő a fogyasztói elégedettség eléréséhez. Arról nem is beszélve, ha még ezeket sem tartják be. Ha egy vállalkozás úgy dönt, hogy kedvezőbb szabályokat alkalmaz, arról a fogyasztót érdemes a vásárlást megelőzően megismerhető formában tájékoztatni. Az alábbiakban mindvégig a magánszemély fogyasztó vs. kereskedő/vállalkozás/ forgalmazó relációra értendő szabályokról lesz szó. A fogyasztóval szemben mindig első sorban az a vállalkozás felel, akitől közvetlenül vásárolt! Az értékesítési láncban előrébb elhelyezkedő szereplőkre (bármennyire is bevett szokás ez a legtöbb cégnél) csak kivételes esetben lehet hivatkozni, a hibás tejesítésért az felel, aki a dolgot a fogyasztónak eladta és tőle a vételárat átvette. Lássuk a minimum szabályokat!