Mit tehet a fogyasztó, akit a nagykeresek kollektívan hajtanak el melegebb éghajlatra és nem hajlandók tudomást venni a problémás hardvereszköz nyilvánvaló hibájáról? Meta nem hagyta annyiban a dolgot és miután sikerült kiharcolnia, hogy jegyzõkönyvbe vegyék a dolgot, a megoldás is egyszerûbb lett.

Történt 2005.12.21-én hogy vettem egy középkategóriás mp3 lejátszót: AVS CUBE 512mb 22.000 kemény magyar forintért. Az üzlet neve nem érdekes az ügy szempontjából, a probléma a nagykerrel és egyben a szervízzel van. Történt ugyanis hogy a remek kütyü, amivel eddig semmilyen probléma nem volt, elkezdett zakatolni. Én hülye, elõre segítõkész, debug-help gyanánt feltettem rá egy egyszerû 440 Hz-s szinuszgörbét avagy egy zenei A hangot. A zongorából lehet hogy nem szinuszgörbe jön ki, de ~440hz az biztos. Szóval egyértelmûen halható volt hogy a sípolás helyett egy folyamatos zakatolás halható. Elmentem a kedves bolthoz, közöltem a problémám, gyakorlatilag abban a pillanatban jött a redirect hogy õk csak forgalmazók, legyek szíves elfáradni a szervízhez a FOR-MAX kft.-hez. Megtörtént.

Visszatérõ elkövetõnk, Mrtn egy meglehetõsen bizonytalan állagú anyagba vágta a fejét. A fotó alapján valahova a paprikás szójafasírtfagyi és egy kettévágott shai-hulud féreg közé lõnénk be. A valóság rémisztõbb. Persze ennyi pénzért örüljön az ember, hogy becsomagolták.

Tegnap láttam a Corában a túró rudik között egy Winny túró "csoki" nevû "túródesszertet". Csak 18 Ft volt, ezért vettem belõle kettõt. Amikor kibontottam, megcsapott a rohadó túró szaga.

Bár olvasónk, Qka a helyszínen Stockholmban piros-fehér-zöldnek látta azt a szalagot, ami a svéd marhahús felsõbbrendûségét hirdetõ óriásplakáton egy gusztustalanul izmos-zsíros farú kérõdzõ testére van kötve, a szalag valójában piros-fehér-kék. Vagyis még pontosabban kék-fehér piros, ugyanis a bemutatott állat francia.

Van, ami addiktívabb, mint a crack, a heroin és a számlás tanácsadás politikai haverjainknak: egy jó hete hozta be NAK a szerkesztõségbe a tiszta kukoricakeményítõbõl készült vietnámi fogpiszkálót, mostanra meg vagyunk közel tucatnyian, akik egész nap átlátszó rudacskát tartunk a szánkban és közben lassú, de erõs rágómozdulatokat teszünk, mint egy ábrándos üregi nyúl.

Lassan a húsiparban is felfogják, hogy az emberek többsége tudja, mibõl készül a párizsi, és nem eszik olyat. Mit tesz ilyenkor a haladó gondolkodású hentesmágnás? Elkapja a szmókereket a vécében és állásuk megtartásáért cserébe arra kényszeríti õket, hogy szívjanak be, amennyire csak tudnak, közben pedig nézzék meg, mit tudnak kihozni egy rúd párizsiból. Hát ezt.

A magyar marhának elképesztõen domborodó, szinte rákosan burjánzó, gusztustalanul zsíros fara van és rembrandti-boschi rémisztõ sötétben álldogál egy „Mesterséges” felirat mögött. Onnan tudni, hogy ez a borzalmas korcs magyar, hogy nemzetiszín piros-fehér-zöld szalaggal van átkötve, mint annak idején Torgyán József gigászi kampányveknijei. A kép hangulata gyászosabb, mint Gyurcsány miniszterelnök reformkommunikációja. Mindez egy óriásplakáton látható nem máshol, mint a stockholmi metróban.

A nyár haknislágere lehet és informatikus-körökben a csapatépítõ tréningek masszív alkoholbeviteli fázisában is jó eséllyel elõkerül majd a kínai Intel-manufaktúrák reggeli tornáját aláfestõ nóta. Az internetre szivárgott hangfelvétel klasszikus egy szintis felállásban (refrénnél kórus azért van) hirdeti, hogy a processzorgyártó egy boldog család és minden nagyon jó.

Nem kell Sherlock Holmes-i kombinációs készség, ha valahol sokadszor adnak vissza rosszul, kizárhatjuk a lehetetlent, vagyishogy a pénztáros egy intergalaktikus kémcsereprogram tagja, aki a vásárlók déenesmintáiért cserébe tesz apróbb szivességeket a vezetõségnek munkaidõ után. Olvasónk, Boci oknyomozásából kiderül, a sötétség erõi sajnos teljesen hagyományos formában húznak le mindenkit egy MOL-benzinkúton, de összeesküvés azért van:

Levelemben az Üllõi út 661. alatt álló MOL töltõállomásról írok (Lõrinc Center mellett). Ezen a kúton többször tankoltam már, bár eddig igen naivan álltam hozzá az eladók viselkedéséhez. Elõször néhány hónappal ezelõtt volt problémám a kúttal (sõt nem is a kúttal, hanem a pénztárosokkal), amikor is 20000 forintos bankjeggyel fizettem. 1000 és 2000 forintosokban kaptam a visszajárót, a bankjegyek össze-vissza voltak és valahogy egy ezressel kevesebbet adtak vissza, amit csak késõbb vettem észre.

Agyhalottbirkától kaptuk ezt a csodát, hogy ismét derûsen induljon a hét. A termék gazdaságosságát már csak úgy lehetne fokozni, ha az összeset a sarokba öntenék és egy táblával jeleznék felette, hogy azmiaz.

A következõ képet a Debrecen Plazaban lõttem. Annyira gazdaságos kiszerelésû a vízkõoldó, hogy cimke helyett nemes egyszerûséggel filctollal írják rá a flakonra a tartalmat és a vonalkód számát.

A teszkós és egyéb csodaakciókat mostantól ömlesztve fogjuk közölni, mert egyszerûen túl sok van belõlük. Most azonban egy prémium ajánlattal szeretnénk kedveskedni, hátha vkinek pont ez hiányzik az életébõl. Mielõtt továbbkattintanak érte, melegítsünk a vállalat ars poeticájávál, amit Rollcow kommandója talált a Camponában:

"A Tescoban az a jó, hogy az ember mindig biztosra mehet, ha egy kis hülyeségre vágyik. Egy biztos: nem fog csalódni." Ezzel a mondattal léptünk be jó barátommal a Campona Tesco elektromos ajtóin. Kábé két perc múlva megbökte a vállamat és rámutatott egy táblára. Azóta sem tudjuk eldönteni: vajon nem lehetséges, hogy egyszerûen csak "kibújt a szög a zsákból"?