Móki (Norman Bates), aki nőket véd meg azt ellenőrök támadásaitól és összetöri a Homár hölgyolvasóinak szívét, majd' egy hónap elteltével választ kapott a BKV-tól, amiből kiderült, hogy a kikérdezett ellenőröknek aznap annyi verésük dolguk volt, hogy sajnos nem emlékeztek az esetre.

Tisztelt Norman Bates!

Köszönjük, hogy észrevételével megtisztelte Társaságunkat. Sajnáljuk, hogy kellemetlenséget okoztunk utazása alkalmával, melyért ezúton is szíves elnézését kérjük.

Gebra beleszaladt a banki ügyintézés poklának legmélyebb bugyrába, amikor minden ügyintéző máshogy ügyintéz, majd jönnek a kitöltendő űrlapok, de hiába: a hitelkerete először megnőtt, majd megszűnt és három hét után már csak a kérdései maradtak.

Az alábbi vidám és még folyamatban lévő eset főszereplője, szenvedő alanya vagyok, a másik főszereplő pedig a Citibank, tudjátok, "The Citi Never Sleeps". 2008 májusában-júniusában (a pontos időpontra sajnos nem emlékszem) kaptam tőlük egy levelet, melyben arról tájékoztatnak, hogy folyószámlámhoz kapcsolódó hitelkeretem az eddigi 150.000 HUF helyett 389.000 HUF-ra változik 2008. július 1.-étől. Amennyiben ezzel nem értek egyet, ezt jelezzem feléjük.

Megdöbbentő élménye volt Kelemen Andrásnak, pedig igencsak triviálisan indult a vásárlás: kábelt akart venni a fűnyírójához. Tett egy kört, és közben kiderült, ami még a sokat látott Homárt is elképesztette, nevezetesen, hogy ma Magyarországon az olcsó szakáruházak többsége olyan kábelt ad a gyanútlan vevőknek a fűnyírójukhoz, amit kifejezetten tilos kertben használni. Gondolom mert megüthetoi az embert az áram, ha a zsinór nedves lesz. Hiába szerepel a termékek csomagolásán a kültéri használatot tiltó piktogram, az eladók is ezt ajánlják a vevőknek. Kétségtelen, hogy igen fura dolog 30 meg 50 méteres kábeleket gyártani beltéri használatra, de a jelzés ettől még egyértelmű. Az ijesztő ügyben Kelemen a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordult, a későbbi eseményekről beszámolunk, addig legalább a Homár-olvasók ne vágassák agyon magukat ebben a monszunidőszakban. Feljelentő levél alant.

Feri egészen logikus módon a talált Vodafone-os telefont a szolgáltató elveszett/ellopott kártyákkal ill. telefonokkal foglalkozó részlegén keresztül szerette volna eljuttatni a tulajdonoshoz, de hiába. A történetből legalább megtudtuk, hogy az önkormányzatoknál létezik talált tárgyak osztálya.

Történt, hogy egy napos délután kollegám talált egy Nokia telefont a Lágymányosi hídon, benne egy Vodafone-os kártyával. Gondoltuk jól visszaadjuk a tulajdonosnak (tudom, sikeres ember nem ad vissza talált telefont, de mi már csak ilyen maradiak vagyunk), fel is hívtam a Vodafone ügyfélszolgálatát, azon belül is a telefon/sim kártya letiltás menüponthoz navigálva kapcsoltak egy ügyintézőt.

Viktória anyukájára rászállt az Invitel, de nincs jó hírünk: tavaly decemberben már posztoltuk Attila levelét, aki egy ilyen ügyben a Hírközlési Hatósághoz fordult és végül a következő tanulságot vonta le: "Tehát kedves Invitel, és többi hasonló telefonos szívatás, kinyomoztam nektek, azt csináltok, amit akartok, uzsgyi rajta, a felügyelet nem felügyel."

Édesanyámmal próbál szívózni az Invitel, a melléklet levelet és a számlát ma küldtem nekik vissza. Enyhén szólva elegem van, hogy mindenféle távközlési cégek azt hiszik, nekik mindent lehet. A szokásos telefonos szerződéskötésre akarták rávenni, de okos ember lévén nem ment bele - már nem először próbálkoznak nála - a drága Invitel mégis hitt az üzletkötőjének, és megkötöttnek vette a szerződést. Ezek után sorban jöttel a levek és számlák.

Sergeant annyira vakmerő/bizarr vásárló, hogy egy SMS-reklám hatására akciós fúrókalapácsot akart venni kofferben, ötezerért, de nem tudott, mert az áruházban már elfogyott. S. nem tágított, befizette az előleget, de sokáig nem kapott kalapácsot. Itt olvasható az eredeti sztori, alant pedig az ügyet kivizsgáló Bricostore regionális igazgatója válaszol.

Ha valaki még emlékszik, szűk két hete közöltük T. sztoriját, aki az esztergomi buszpályudvaron megmentett egy nénit, aki beszorult a kilincseit nélkülöző vécéfülkébe, ám a volánosok - bocsánat az adekvát szóviccért - szartak a segélykiáltásaira. Képzeljék el, a cégnél posztunk nyomán belső vizsgálat indult. Ez bebizonyította, hogy a Vértes Volán nem a BKV és Hitch György kommunikációs igazgató nem egy Regőczi Miklós (aki ordas hazugságok árán is védi a mundér becsületét, lásd a kar nélküli embert inzultáló ellenőröket felmentő szövegét.) Szóval a Vértes Volán a jelek szerint egy meglepően normális cég, ugyanis kivizsgálták, majd beismerték a nyilvánvalót és elnézést kértek érte, pedig mondjuk mondhatták volna, hogy minden szavunk hazugság volt. Respekt és kalaplengetés, levél hajtás után.

Világcsúcs! De legalábbis magyar rekord, hogy az ismert barkácsáruház mintegy hazai pályán, a kamu árleszállítós akciók területén nemhogy megverte a Versenyhivatal által folyamatosan milliókra büntetett hipereket, hanem laposra, bucira, gyurcsányistára verte őket. A Bricostore-trükk lényege, hogy nem egyszerűen meghirdetek valamit irtó olcsón, ami persze sosem járt a boltjaimban, hanem utána előrendelés címén kifizettetem az árát a hülye törzsvásárlóimmal, majd nem persze szállítom le nekik az árut. Bravó, a következő fokozat az lehet, hogy overallos szakembereim kimennek a vevő címére, megverik és elveszik a pénztárcáját. Sergeant rekorder sztorija alant. Figyeljenek arra az elemre, hogy Sergeant egy SMS-reklámnak dőlt be, és vonják le a megfelelő következtetést.

Viti tulajdonképpen boldog, hogy a Vodafon egy autókereskedő régi számát adta el neki és nem egy kurváét, mert így szimplán csak a nyitvatartása után érdeklődnek, nem pedig a torka mélységéről és az extrák árairól. Viszont ha új, szűz számot szeretne, fizetnie kell.

A minap vásároltam egy ÚJ Vodafone előfizetést. Ahogy bekapcsoltam a telefont, már jött is az első hívás – egy ismeretlen hang érdeklődött a „legújabb használtautó-kínálatom” felől. Kissé meglepődtem (hiszen életemben nem „dílerkedtem” kocsikkal), de ezt még betudtam téves hívásnak.

Az áramkommandó alatt mi eddig nagydarab kollégákat vizionáltunk, akik félrelökik a kertkapuból az előfizetőt, mérgesen letépik a falról a villanyórát aztán egy fekete furgonba pattanva elhajtanak. De nem, ők szerelők, akik jegyzőkönyveket vesznek föl, jó sokszor. Hosszú történet szép párbeszédekkel és a nonstop éjszakai árammal.

Az EON-DÉDÁSZ területén történt meg az eset. Az előzményekről annyit kell tudni, hogy van egy ingatlanunk, amelyet albérletbe adtunk, majd mikor az albérlők elköltöztek, jeleztük az áramszolgáltatónak, hogy az ingatlant nem lakják, kérünk elszámolószámlát, majd a továbbiakban - további értesítésig nem kérünk részszámlát. Az elszámolószámla megjött, rendeztük, majd a továbbiakban ugyanúgy érkeztek a részszámlák, az első két hónapot be is fizettük, de mindegyik számla megérkezése után közöltük, hogy hát bizony nullázzák a fogyasztást, mert az ingatlant nem lakják, nincs fogyasztás. Ez nem történt meg, a harmadik részszámlánál már nem történt meg a befizetést, hanem az ügyfélszolgálatra mentünk, ahol közölték, hogy törlik a részszámlát és nullázzák a dolgokat. Ez után nyugodtan voltunk.