A Homár a napokban azon morfondírozott, vajon mekkora piaca lenne a fogyasztós (zsírégetõs/hashajtós) rágónak, de ennek még nem jött el az ideje. Ahogy pigeon detektálta, kedvenc Norbertünk sem mer túlságosan elszakadni a jól bevált mûzliformátumtól. Olyannyira biztosra megy - nehogy összekeverjék termékét az átcímkézett bioélelmiszerekkel -, hogy egy évek óta sikeresen teljesítõ termék "folytatását" hozta össze:

Nem is olyan régen a Bosnyák téri CBA-ban, a pénztárnál való sorban állásnál pillantottam meg a már jól ismert Gyõri Édes - jujjdenagyonegészséges - Jó Reggelt keksz között lapuló két Norbi Update Jó Estét csomagot. Egybõl felötlött bennem: ki tette ezt ide? Talán egy bohókás alkalmazott?

Többeket megihletett a Chio burgonyaszirom csomagolása év végén, úgyhogy most ned screenshotja mellett Toxic11 közremûködésével olvashatják Kata & PiPi pszeudonosztalgiarohamát:

Elõttem a termék. Gusztusos csomagolásban burgonyás ropogtatnivaló. A felirat szerint hagyományos recept alapján, a legkiválóbb alapanyagokból készült. A tradícionális burgonyás tésztát megdagasztják, nyújtják, majd apró, kerek korongokat szaggatnak belõle, melyeket kemencében sütnek aranybarnára. Hmmm... szinte összefut az ember szájában a nyál. A leírás békebeli ízeket, hangulatokat idéz fel bennem. Látom magam elõtt drága jó nagyanyámat, amint a jó meleg konyhában sürög-forog egészséges mosolyát sugározva szét közöttünk, unokák között, kik ámulva vártuk a csodát.

Aki a Homár korábbi tesztjén felbuzdulva rátalált az Arbat boltocskára, annak tovább javul az életminõsége, ugyanis nem elég, hogy akkora terjeszkedésbe kezdtek, hogy már a Mammut mögött is van üzletük, hanem még a Szirok-rudiból is lett választék. Mákos, kókuszos és csokis kivitelben is kapható a krémtúrórúd, amibõl a mákos inkább csak virtuáltuning, a csokis kicsit túl tömény, a kókuszos viszont hibátlan.

Csomagolás- és beltartalomvonalon is rajongunk a thai ropogtatnivalókért, leginkább azért, mert nagy részük tengeri bigyókból készül, csípnek és mókás ábrák diszítik õket. Éppen most futott be Navarro északnyugat-Thaiföldrõl egy kazallal, gyorsan leteszteltük õket. Íme.

Nincs is szebb annál, mikor a karvalytõke népnemzetinek próbálja álcázni magát. Képünkön egy osztrák származású ipari törökméz látható Boni jóvoltából. Figyeljük meg, milyen diszkréten rejtették a nemzeti lobogó színeit a címkébe!

Ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy megosszam veletek. Tõlünk 9 ezer km-rel keletebbre kaptam lencsevégre a már - jelek szerint - ott is hódító hungarikumot.

Bár kétségkívül nagy népszerûségnek örvend hazánkban és a Homár táplálékláncában ez a remek termék, inkább gemanikumról beszélhetünk, ha egyáltalán.

Kisíján elfejeltõdött, de újra a Homárba hasított a fájdalom, hogy nem ehet bármikor mazsolás túrórudit. Az Index szavazásán is námbervan-esélyes retrótermék legújabb ízesítése ugyanis egyelõre csak néhány helyen tûnt fel, és ott is csak 5+1-es csomagolásban. Azaz csak ahhoz, hogy 3 alkalommal beteszteljük a terméket, 15 darab natúr rudit kellett pluszba megvásárolni. A sutyerákság netovábbja.

Pjotr a dezertõr homárügynök a birodalmi Rudiklón terjedését észlelte határon onnan (ami persze még mindig nem olyan, mint a miénk, ami még mindig nem olyan, mint az orosz). Az arcátlanság revansot követel, ezért Olvasónk mozgosításra szólít fel: lopjuk össze féltve õrzött nemzeti ételeiket! A Mozartcsoki alázásában ugyan már több helyi versenyzõvel meg kell küzdeni, de vannak még rejtett erõforrások.

Kedves Homár, avagy a sógorok nyelvén Hummer! Igen, most az egyszer az osztrákokról van szó. Itt is vannak szemet- és a fogyasztói lelket gyönyörködtetõ áruk és reklámok, nem is kevés! Már régóta gyûjtögetem õket, és szerintem az egyik legviccesebb a Rudi reklám. Nem, nem a "Ha ön forradalmár lenne,..."-TV elnökérõl van szó, hanem a magyar hungarikum, a Túró Rudi osztrák koppintott változatáról.

Jannus dicsõ érdeme, hogy a kedves olvasók és a Homár is rácsodálkozhat a schokobananen eredetijére. Ezt természetesen egyelõre tudományos bizonyítékokkal nem tudjuk alátámasztani, de az elavult darwini evolúcióelmélet azt sugallja, hogy a banán és a csoki volt elõbb, semmint a csokimázba préselt aroma:

Régi olvasó vagyok, de eddig még nem találtam semmi olyat amit elposztolhattam volna neked. De ez most szerintem méltó arra, hogy csatogtasd az ollóid. Ma délelõtt Székesfehérváron bementem az inter spárba venni egykét apróságot, amikor e remek termékkel találkoztam. Elsõ pillanatban kicsúszott a "Mi a SZAR-ez!!??" mondat a számon, majd az pultos rosszalló megjegyzése után, idézem: "Csokis banán!" arréb lopozva lefotoztam neked.

Igazából nem tudjuk, hogy a hányásos/hasmenéses calicivírus ellen véd-e, mindenesetre banános és csokis, tehát a Homáron a helye a többi schokobananen-klón mellett (nagyköszi Líviának):

Az örökzöld banános csoki témához szeretném mellékelni az alábbi képeket. Szlovákiában vettük, a magyar felirat ellenére még nem találkoztam vele Magyarországon. Amúgy finom, a töltelék kicsit savanykás, de nem bevonóval, hanem rendes csokival van bevonva, ami nálam jó pont. Szvsz Ötös skálán négy és fél.