Volt egy ilyen postabiztosítós történetünk pár hónapja, ahol egy román autó elcsapott egy motorost, de a biztosító sehogysem akart fizetni. Hónapokkal késõbb most a Posta megpróbálta tovább simítani az ügyet, azazhogy azt szerették volna elérni, hogy Gábor vonja vissza minden követelését:

A hozzászólásokból erõt merítve levelet írtam a PSZAF-nek, aki elkezdte kivizsgálni az ügyemet. Erre a Posta Biztosító kiküldött a lakásomra egy magánnyomozót, miszerint vagy aláírom, hogy lemondok mindenféle követelésemrõl a Biztostó részérõl, vagy beperelnek KÖZOKIRAT hamisításért. Mindezt azért, mert szerintük az a román aki aláírta nekem a károkozói nyilatkozatot nem az a román aki engem elütött.

Új fejezetéhez érkezett a Sparban a sajtcímkézés. Amíg mások újracímkézték a szavatosság lejárta napján termékeiket, a Spar akár 5x is újracímkézett. Most viszont ennek vége. Az új trend - ahogy Freeze felfedezte - a hiteles, õszinte ügyfélkommunikáció, amikor a cég szétteszi a kezét, hogy igen, a cucc lejárt, kell vagy nem?

Úgy látszik a romlottsajt biznisz még mindig mûködik, de már nem trükköznek a régi átcimkézõs módszerekkel, hanem világosan a tudtunkra adják: bizony a sajt szavatossága már a csomagolás elõtt lejárt.

Errõl idén nyáron már lemaradtunk, de jövõre is jó lesz. A 4,5 méteres felfújható jéghegy három oldala mászható, a negyedik fele meg csúszda. Rendeltetésszerûen ki kéne kötni négy ponton, de mennyivel viccesebb két jégheggyel kalóztámadást szimulálni. A leggyengébb láncszem természetesen a 7000 eurós (~2milla) ára, így a Balatonnál relatíve kicsi a felbukkanási esélye.

Az ember-vegyesbolt kapcsolat legkritikusabb része a fizetés mellett a kommunikáció. A Shop Stop óta tudjuk, hogy bentrõl nézve az összes vevõ idióta, így a Homár nem húzta fel magát különösebben azon, amit Réka talált egy OMV-kút hátsó fertályán:

Ezeket a képeket szept. 8-án fényképeztem a Budaörsi úti OMW benzinkúton. A szemétkupacon nem volt kedvem átvergõdni hogy még olvasóbbá tegyem az üzenetet, de gondolom a hiányzó betûk saját fantáziából pótolhatók.

Olvassák szeretettel Fogyasztó Sándor küzdelmét az Erste Bank mindenfajta átutalási rendszerével:

Egy Észak-Alföldi kis bankfiókba járogatok ügyes bajos dolgait rendezni a cégünknek mint alkalmazott/üzletvezetõ. Így történt ez ebben az esetben is 07.24-én amikor is X összeget szerettem volna átutaltatni papír alapú megbízáson. Azt mindenképpen megjegyezném, hogy az APEH felé szerettem volna áfát utalni. Nagy boldogan be is fáradtam a kis vidéki fiókjukba ahol mindenkit ismerek már, engem is mindenki ismer, és rendesek is tényleg! A számlánkon volt X-Y összeg és én mondtam az ügyintézõ hölgynek, hogy egészítsük ki Y-al meg az utalás összegével/bár ez utóbbit nem lennék köteles külön kérni/, hogy tudjuk elutalni a pénzt a drága kedvencünknek az APEH-nek. A hölgy kiszámolta osztotta szorozta és mondta, hogy fizessek be Y-t plusz utalás összegét meg még egy kicsit, hogy tutira átmenjen.

Tomassynotól kaptuk ezt a kompakt család-elszállásolási ötletet, ami azon kívül, hogy csupán 40 ropi, egészen extrém 2.0-ás pozitúrák kifejlesztésére is alkalmas lehet:

Íme, had küldjek én is egy számomra viccesnek gondolt képet amit a Jysk lakberendezési áruház reklámújságából fényképeztem ki. Az alapelgondolás szerintünk a következõ:) Adott egy másfél személyes franciaágy, ennek a tetején egy kényelmes egyszemélyes emeletes ágy.

Úgy látszik a Media Marktban megelégelték, hogy az elbénázott kiírásokon röhögjenek a T. Olvasók, ezért befenyítettek. Évi le is fotózta a felszólítást, és bár konkrét biztonsági intézkedésrõl még nem tudunk, azért óvatosan a fotózgatással.

Barangolásom közepette találkoztam ezzel a táblával. Szerintem az írás alapvetõ emberi jog (bármit, bármikor saját noteszbe) alapvetõ emberi jog, kivéve a Pólus Mediában. Jó fejszámolók, éles emlékezetûek itt elõnyben - "az ellen nem véd" a tábla. Ha már arra jártam, lefényképeztem, "mert hülye azért nem vagyok"...

Azt mondta nekünk az internet, hogy a Trófeát még a boldog monarchiabeli idõkben alapította egy digó Trieszti Nõ néven. Oszt egyszer csak jött az államosítás és tipikus komenista invenciózussággal átnevezték Vadászkertre, találgatni sem merjük, hogy mi a fenére vadászhattak az elvtársak Zuglóban. Majd közvetlenül az elprivatizálás elõtt, a nyolcvanas évek vége felé Trófea néven ujjáépült, amolyan szocirusztikus stílusban, a rossznyelvek szerint egyenesen Gojko Mitic tervei alapján: agancsokkal, kitömött medvével, kárpitozott székekkel, bõrrel bevont ülõkéjû padokkal, pácolt gerendákkal, vadászjelenetekkel a falon, elszívó berendezéssel a mennyezeten. De hagyjuk a lényegtelen étteremleírást, senki nem a berendezésért látogatja ezt az éttermet. Mert amúgy ez egy nagyon jó hely, amolyan metaforikus.

Vannak dolgok, amiket akkor sem érdemes kipróbálni, ha betiltják. A puncs és a tuttifrutti után István egy újabb torzszülött elszabadulását vélte felfedezni:

Kapott már a Homár ollócsapásaból a Tesco és az Auchan is. Most kapjon a Cora is. Legyünk verseny-semlegesek. Ki tudja megmondani milyen íze van a multivitaminnak? Megvenni nem voltam bátor.

A Homár ezennel felajánlja éves bartersörkészletét a negatívion íz feltalálójának.

Az OTP a nyár csokkereként futhatna be az üdülõszezon legidegesítõbb pénzintézménye versenyén, ha lenne ilyen. Nagy siker volt a külföldi ATM-tranzakciók duplán terhelése, aztán kiderült, hogy a szoftverhiba itthon is arat. Lajos a változatosság kedvéért, egy friss anomáliát talált Önöknek:

Elektronikus számlaszerzõdéssel növelem az OTP profitját. De õk az extrákat is szeretik. Szept elsején 6600 Ft-ot emeltek le "idõszaki költségek" címen, számla, indoklás nélkül. Ellenoldali számlának a saját, szintén az OTP-nél vezetett megtakarítási számlámat tüntették fel. Ám ott hasonló tétel nincs.