Balázsnak a HVB Jelzálogbankban azért nem adnak lakásépítési támogatást, mert csak ötven százalékban tulajdonos abban a ingatlanban, amire szocpolt igényelt. A Kormányhatározat szerint jogosult, de a bank fõosztályvezetõje ezt nem tudja. A hatályos szabályokkal ellentétben úgy döntött, hogy a féltulajdonos, nem tulajdonos.

Kedves Homár, Lakásépítési támogatást (szocpol) szerettem volna igénybevenni újszülött gyermekem után, de meghökkentõ hozzáállásba ütköztem a lebonyolítást intézõ hitelintézet (jelen esetben a HVB Jelzálogbank (jelenleg már Unicredit) jóvoltából.

Legutóbbi posztunkban csak a praktikus lényeget felejtettük ki ravaszul, hogyan minimalizálható a devizaátutalások költsége. vomit és Luko segít:

az euros atutalasos cucchoz elkelne ez a link. evek ota meg van szabalyozva az euro atutalasok kerdese. emiatt emeltek fel 2004-ben a belfoldi devizaatutalasok koltseget a kulfoldiek szintjere, mert egy arban kell lenniuk. az hogy ez a nyomorek orszag csak 10 ev mulva kap ejrot, attol meg elegge vonatkoznak ra a szabalyok. euro atutalas az IBAN es BIC szamok hasznalata eseten kokemeny szabalyok koze van szoritva. ha csak magyar bankszamlaszamot ad meg a csokker, akkor jogosan szivatjak meg :-o

Olvasónk jó érzéssel tapintott rá tegnap egy devizaátutalási anomáliára, de kiderült, hogy ez normális, vagyishogy ilyen ország létezik, és pont itt ülünk benne. Elsõként Ex-Bankár sokkol a devizaátutalás rejtelmeivel, aztán pedig kiderül, hogy egyik bank sem felelõs, illetve amennyire mégis, azt elõre megmondták:

Mint ex-bankügyintézõ, a cikketekben említett tényleg felháborítóan magas költségek kapcsán szeretném lerántani a leplet a mai magyar valóság eme bankos gyöngyszemérõl. Normális országban, az országon belüli devizaátutalás az országon belül elintézõdne. Idehaza - "természetesen" - nem ez a helyzet. A legtöbb bank csak forintszámlát vezet egymásnál, azaz nem utalnak át közvetlenül egymásnak devizát. Hogy miért, ne kérdezd. Lényeg a lényeg: ha devizát utalsz R-tõl C-be :-), akkor az bizony kimegy R közvetlen külföldi bankkapcsolatához, és onnan megy utána C-hez. Mármint jó esetben.

Azt már tudjuk, hogy az interneten nincs biztonságban a pénz, viszont olyat még a Homár sem pipált, hogy egy 50 eurós átutalás kezelési költsége több mint 30 euró legyen. Gábor már igen:

Az alanti levelet eredendõen a PSZÁF-nak küldtem el, de úgy vélem, tõletek sem idegen a téma, úgyhogy részemrõl alkalmas nyilvánosság lennétek, ha úgy találjátok, közérdekû. Emilemet másolatképpen megkapja a Raiffeisen Bank info-osztálya is, alapvetõen nem a Raiffeisen a hunyó (részben azért igen), de velük ellenõriztettem le, hogy az itt következõ eset valóban úgy történt, ahogy írom.

Azon álmélkodtunk tegnap, hogy miért nem lehet kártyával fizetni a jellemzõen többszázezres cuccokat áruló notebook.hu boltjaiban. Megtudtuk Önöktõl: azért, mert a bankok annyira lehúzzák a kereskedõket, hogy a sarc a jellemzõen alacsony árréssel dolgozó számítástechnikai boltokban elvinné a kereskedõ bruttó hasznának a harmadát-negyedét is. Szemnyitogató levelek és adatok alant.

Vajon tényleg talicskával hordják a megszeppent kuncsaftok a pénzt a notebook.hu Pólus-beli boltjába? Másként nem nagyon lehet, mert a cég meghökkentõ módon nem fogad el bankkártyát, sõt ezt jól ki is emeli nekünk. Darwin díj hitetlenkedése a törés után, ekezetek nelkul.

Egy másik direkt nem ordenáré taplóság, csak épp akkora, hogy az ember kiforduljon a bankból, mint ahogy P.K. is tette:

Az eset a XVII. kerületi OTP fiókban történt. Két hete nem tudom használni hitelkártyámat, mert nem fogadja el a terminál a PIN kódot. Számmemóriám kiváló, a kód stimmel, másfél éve használom a kártyát gond nélkül. Bemegyek a hibacetlikkel és a kártyával felszerelkezve a fiókba, mindjárt szólít is a kisasszony (ez az egyetlen kellemes élményem). Mondom neki, hogy mi a gond (nem tudok vásárolni a kártyával). Kipróbálja, tényleg nem jó a PIN kód.

A jóságos EU kioknyomozta nekünk a gyarmatokon, hogy "a bankok vissza tudnak élni piaci hatalmukkal a fogyasztókkal szemben." Errõl a vonalról közlünk most egy halmozottan pitiáner lehúzást:

Múltkor panaszoltad, hogy híján vagy a szaftos banki eseményeknek. Pedig bizony vannak. Én az Erste bankkal jártam pórul, igaz nem túl nagy kárösszegben. Ez esetben azonban nem is annyira az ügy nagysága az érdekes, hanem az Erste bank debil reklamáció kivizsgálása és vevõközpontatlansága valamint a PSZÁF (születési neve: bankfelügyelet) közpénzzel jócskán kistafírozott töketlensége. Az utóbbinál voltam kedves bepanaszolni az elõbbit. A leírás pontos ko(ó)rképet szolgáltat Nyugat – Ázsia 21. századi banki viszonyairól, valamint arról, hogy az Erste banknál a csili – vili külsõ és az ájtatos reklámok ellenére minek nézik a hitelfelvevõt. Nekem nem voltak illúzióim ezzel kapcsolatban, de így is jól megjártam, nem szégyellem, tanuljatok más kárán. Íme:

Ács Mihály szopóágon lehet, ha csak minden harmadik esetben húzódik el hónapokig egy nyomorult bankhitelkártya kiállítása, mint Frank esetében:

A kártya Okos? Lehet. De aki ki akarja váltani, könnyen megõrülhet. Nekem is bejött, hogy milyen ötletes a Raiffeisen kezdeményezése, készpénzre bankkártya, vásárlásra hitelkártya, s ráadásul még jópofa kép is tehetõ rá. Nos igen, csak gyõzd kivárni és elviselni a bank felkészületlen, átgondolatlan ügyintézése és tudatlan, felelõtlen ügyintézõi által rádmért kálváriát.

Logóváltás történt a legnagyobb banknál, amit egy olvasónk, Ernõ nem hagyott szó nélkül:

Egy új szerintem elég döbbenetes érdekességre hívnám fel a figyelmet. Alább csatolom az OTP Bank új logo-ját, amelyre image-váltásukat építik. Azt hiszem ez mérföldkõ a cégvilágban, hiszen végre itt egy õszinte cég, amely nem szemérmes, elismeri pozícióját, és magatartását, piaci viselkedését hûen tükrözõ módon jelenik meg a nyilvánosság elõtt. Számomra ez tükrözõdik az új logo-ból. Kicsit nyersre, de kétségtelenül szókimondóra sikeredett szerintem. Ha valakinek nem jutna rögtön eszébe mire gondolok, íme egy kis segítség: